Néhány nappal ezelőtt a rádióban hallottam, hogy egyebek közt Szlovákia is készen áll kölcsönt adni Görögországnak. Egy pillanatra eszembe jutott a hangya esete, aki jószívűen vért akart adni az elefántnak, aki egy orrszarvúval ütközött a dzsungelben és mindketten véreztek…
Néhány szó a nemzetközi bank-rendszerről:
A világ 185 gazdasági helyzetét a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felügyeli, melynek Washingtonban van a székhelye és elsődleges feladata közé tartozik a nemzetközi pénzügyi együttműködés és az árfolyam-stabilitás elősegítése. Ehhez hasonló az Európai Központi Bank (EKB), melynek fő feladata megőrizni az euró vásárlóerejét. Ezen kívül még olyan híres magán cégek végeznek pénzügyi felügyeletet, mint a Moody’s, Standard & Poors, Fitch Ratings vagy a Goldman Sachs (1). Ezek a cégek felügyelik a tagországok gazdaságának fejlődését, szintjét és bankjaik erejét. A gazdaságokat pontozzák, és a pontozás alapján minden gazdaság – ország, bizonyos pozícióba kerül. Egy ilyen besorolásban Görögország a 30. helyet foglalta el. Az európai gazdaságok élén Németország áll. Tény az, hogy minden ország, ahhoz, hogy fedni tudja különböző befektetései költségeit, az országok kölcsönöket vesznek fel – nem kivétel Németország sem, 3%-os kamattal.
Ez a 3% alapkamatnak számít az euró-övezetben. Ezen érték fölötti különbözetet spread-nek nevezik. Olaszországban pl. a spread értéke kb. 0,6% volt, ez azt jelenti, hogy az olaszok 3,6%-os kamattal kölcsönözhettek.
Érdekes az, hogy azok a „piacok” (2), melyek a gazdaságokat értékelik és figyelik, egyben azok, akik a kölcsönöket adják.
2009 januárjában Görögország spread-je 1,2% volt. 2009 novemberében még mindig ugyan ezen a szinten mozgott, ezután viszont elindult a spekulánsok játszmái. A görög gazdaságról számtalan negatív hír jelent meg (azért tegyük hozzá, nem egészen alaptalanul), és ezek után a spread 3,5%-ra nőtt (így a teljes kamat 6,5%). Ez tényleg egy hihetetlen szám, ha belegondolunk, hogy Libanon vagy Venezuela spreadje 2% (teljes kamat 5%). Így egészen nyilvánvaló, hogy itt már nem csak a gyenge görög gazdaságról van szó, hanem az euró és a dollár közötti harcról is. A zuhanó görög gazdaság húzza (húzná) magával az euró értékét is. És igazából ez volt a „görög probléma” kezdete.
Egyben olyan teóriák is születtek, hogy Görögország csak egyike lesz a problémás országok között és őt követné Olaszország, Spanyolország, Portugália.
Amikor ez az egész probléma felmerült, a görög diplomácia bebizonyította, hogy az EU nem képes megvédeni országait a spekulánsok elöl. Másrészről Görögország sem volt képes megvédeni saját magát azzal, hogy az euró devalvációhoz nyúljon.
Három-hónapnyi tárgyalások után – amikor is az EU véleményileg szinte két táborra oszlott – 2010. április 11-én úgy döntöttek, hogy az EU megadja Görögországnak a szükséges kölcsönt. Április 13-án Görögország kérelmezett 1,5 milliárd EUR összegű kölcsönt – melyet 5,9% kamattal kapta. A különböző piacokról viszont 8,5 milliárd EUR értékű ajánlatot kapott. A spekulánsok versenyeztek, ki adja meg Görögországnak ezt a kölcsönt. Természetesen – előnyös üzlet volt ez számukra, hiszen a 4-4,5%-al vásárolt kötvényeket most 5,9%-ért adhatták el. Valószínűleg ez volt az a pénz, melyet Görögországnak „adtak”.
Az EU döntése nem volt viszont teljesen egyértelmű. Mint például a kamat, továbbá nem voltak megszabva azok a szabályok, melyekkel Görögország a kérvényezett kölcsönhöz hozzá juthatott volna, valamint – az EU döntése alapján az unió csupán a kölcsön 2/3-át adná meg, a felmaradó részét a Nemzetközi Valutaalap biztosítaná.
2010 elején így az EU, melynek néhány tagja az euró-övezeten kívül áll, tanúsította az a tényt, hogy nem tudja megvédeni egyik „gyermekét”, mely rossz útra került. Így az Európaiak látták, hogy a közös ország, a közös pénznem csak a gazdag északi gazdaságoknak kedveznek, nem pedig a déli, inkább mezőgazdaságra irányult országoknak, melyek amúgy is csak „morzsákat” termelnek.
(1) Az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet ellen 2010. április 19-én bejelentette, hogy csalás gyanújával eljárást indított a Goldman Sachs. Egyben felmerült a Paulson & Co. és a Goldman Sachs közötti összejátszás gyanúja.
(2) Ezek a társaságok részvénytársaságokként működnek, az adott országok kormányainak felügyelete alatt. Igazán elgondoltató, hogy profitjuk csupán 5%-kkal van megadóztatva. Másrészt viszont nem meglepő, ha tudjuk, hogy ezen cégek tulajdonában a világ legismertebb médiái vannak. Ebből kifolyólag már nem meglepő, hogy ők támogatják számtalan párt választási kampányait. Micsoda gyönyörű világ!
Az Európai Unió 2009 évi statisztikája
2010. április 22-én az Eurostat honlapján (http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home/) megjelent a 2009-es évet értékelő statisztika, mely az EU tagállamainak gazdasági fejlődését mutatja. A dokumentumban az EU tagországok a legmagasabb és a legalacsonyabb bruttó hazai termék (GDP) növekedését, ill. csökkenését ábrázolja.
Ezt az érdekes dokumentumot ezen link alatt található:
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_PUBLIC/2-22042010-BP/EN/2-22042010-BP-EN.PDF
Figyelmükbe leginkább az első táblázat alatt található kettő bekezdést ajánljuk.
Yiannis Iliopoulos
