
Görögország Európa és Ázsia határmezsgyéjén, a Balkán-félsziget déli csúcsán fekszik Délkelet-Európában.Területének részét képezi az Égei- és a Jón-tengerben fekvő több mint 2 000 sziget, melyből csupán 170 lakott.Az ország legmagasabb pontja az Olimposz.
Görögország az európai civilizáció egyik bölcsője.Tudósai az ókorban jelentős előrehaladást értek el a filozófia, az orvostudomány, a matematika és a csillagászat terén.A görög városállamok úttörő szerepet játszottak a demokratikus kormányzati formák kialakításában.Görögország történelmi és kulturális öröksége ma is visszaköszön a modern kor irodalmi, művészeti és filozófiai alkotásaiban, politikai rendszereiben.
Az újkori Görögország államberendezkedése köztársasági alapon nyugszik, összhangban az 1975-ös alkotmánnyal.Az egykamarás parlament 300 képviselőjét a szavazópolgárok négy évre választják meg.Az ország 13 közigazgatási körzetből áll.
Az ipari termelés több mint 50%-a az athéni régióban összpontosul.Az ország legfontosabb gazdasági ágazatai közé tartozik a mezőgazdaság, az idegenforgalom, az építőipar és a hajózás.
A legismertebb kortárs görög művészek közé tartozik a filmrendező Kostas Gavras, a Nobel-díjas Odysseus Elitis, és a zeneszerző Mikis Theodorakis.
A görög konyha legfontosabb alapanyaga a kecske- és a birkahús.Nagy népszerűségnek örvendenek a halételek is. A nagy mennyiségben előállított olívaolaj a görög ételek jellegzetes ízvilágának nélkülözhetetlen eleme.
Történelem:
A Balkán-félsziget déli részén fekvő Görögország kellemes éghajlatú területén már a bronzkortól egész Európa fejlődését meghatározó kultúrák alakultak ki. A virágzó hellén Birodalmat az egyre erősödő Róma hódította meg az i. e. 146-ban. A Római Birodalom kettéválása után a 15. századig a Bizánci Császárság része volt, a Balkánon előrenyomuló török hódítás áldozatául esett, és az Oszmán Birodalom uralma alá került. A négy évszázados elnyomás után a görög szabadságharcban kilenc év alatt (1821–1830) sikerült elérni az ország függetlenségét. A londoni szerződés 1830. február 8-án ismerte el a Görög Királyság szuverenitását. Az ország 1924 és 1935 között köztársaság volt, 1936-tól pedig katonai diktatúra volt, amelyet 1941-ben a német megszállás követett. A felszabadult országban 1944-ben visszaállították a monarchiát, majd 1946 és 1949 között polgárháború dúlt. A hadsereg jobboldali elemei 1967-ben puccsal átvették a hatalmat, a király (II. Konstantin) külföldre menekült. Az országot köztársasággá nyilvánították, és 1973-ban népszavazás által a királyt megfosztották trónjától. Az ún. ezredesek rendszere 1974-ben bukott meg a ciprusi válság miatt, ekkor újabb népszavazáson a lakosság többsége a köztársaság fenntartása mellett döntött.
1981-ben elsősorban az ország politikai stabilitásának erősítése miatt vették fel az Európai Unióba.
Konyha:
Nemzeti ételük a ma már Magyarországon is ismert gyros, mely pitába töltött bárányhús zöldségekkel, de létezik csirkés változata is. További ismert görög ételek a muszaka, a pasticio, a szuvlaki, a bifteki, a szudzukaki, a kokkinisto, a kritharaki, illetve a gigantes plaki. Elterjedt saláta a tzatziki szósz, amely joghurtból, uborkából, fokhagymából és olajjal készül. Gyakori reggeli étek a mézes joghurt.
A görögök, tengeri nép lévén rengeteg halat és tengeri állatot esznek. Elterjedt a szőlőecetben áztatott aszalt olivabogyó, a fehér kecske- juh- és tehéntejből készített sajt a feta. Ez utóbbi az alapja a világszerte görög salátaként ismert vegyes zöldség salátának, amelyet ők csak parasztsalátaként ismernek. Füstölt kecske, sonka gyakran kerül az asztalra.
Bár legelterjedtebb a bor fogyasztása, amelyből leghíresebb a gyantával készített fehérbor, a retsina, illetve a telt, vörös, mazsolabor, a mavrodaphe. Emellett világhírre tett szert a magas alkoholtartalmú ánizspálinka, az ouzó, a konyakszerű metaxa, valamint a cippuró, az ánizsízű törkölypálinka.
Jazyk:
görög, de sokan beszélnek angolul és németül is.
Műemlékek:
Görögország mai területén virágzott az ókori görög kultúra. A kereszténység kétezer éve is rányomta bélyegét az országra. Így itt nem az a kérdés, hogy mi kerüljön fel az UNESCO kulturális világörökséget számon tartó listájára, hanem az, hol húzzák meg a határt, hogy ez a lista ne váljon parttalanná.
Bassae, az Apolló Epicurius-templom
Delphoi romvárosa, Apolló-szentélye
Akropolisz Athénban
Athosz-hegy - szerzetesi köztársaság
Meteorák - kolostorok megközelíthetetlen sziklákon
Thesszaloniki ókeresztény és bizánci műemlékei - Szaloniki városban
Epidaurosz régészeti feltárásai
Rodosz középkori városa
Olümpia régészeti feltárásai - ide nyúlik vissza az olimpiai játékok hagyománya
Müsztrasz
Délosz szigete
A Daphni- és a Hossios Lukas-kolostor, valamint a Nea Moni-kolostor Híosz szigetén
A Püthagoreion és a Heraion Szamosz szigetén - Szamosz
Vergina régészeti feltárásainak területe
Mükéné és Tirünsz régészeti feltárása
Patmosz történelmi óvárosa a „Teológus” Szent János kolostorral és az Apokalipszis barlanggal
Korfu óvárosa Korfu szigeten
Vízum:
Magyar állampolgároknak érvényes útlevél vagy új típusú személyi igazolvány szükséges, amely a visszaúttól számítva még 1 hónapig érvényes.
Konzulátus:
Diplomáciai Képviselet
Magyar Köztársaság Nagykövetsége
25-29. Od. Karneadou, Kolonaki 10675 Athén
Tel.: (00 30 210) 725 68 00
Fax.: (00 30 210) 725 68 40
Görög Köztársaság Nagykövetsége
1063 Budapest, Szegfű u.3.
Tel.: (06 1) 413 2600
Fax.: (06 1) 342 1934
Hálózati feszültség :
220 V. Minden szállodában használható a magyar szabvány szerinti dugós csatlakozó.
Rizikók:
Csapvíz fogyasztása nem javasolt. Hasmenéses megbetegedés előfordulhat, ezért az érzékeny gyomrúaknak érdemes házipatikával felkészülniük. Sürgős orvosi ellátás igénye esetén forduljon a szálloda személyzetéhez.