Egyiptomról mindenkinek a végtelen sivatag és egy letűnt civilizáció emlékei jutnak eszébe. Az ország azonban jóval több ennél, ez az a föld, ahol találkozik múlt és jelen, ahol Kairó, Afrika legnagyobb nyüzsgő iszlám metropolisza mellett évezredek óta ott magasodnak a piramisok, ahol a Vörös-tenger káprázatos élővilága éles ellentéte a Sínai-félsziget kopár hegycsúcsainak. Az a vidék, amely rendkívüli múltja ellenére is az elmaradottság szimbóluma, de ahol homokos tengerpartok és luxusszállodák sora várja a pihenni vágyókat. Hatalmas ország, ahol a legnagyobb kincs ma is a víz és amely csakugyan egy folyónak köszönheti létét, a „Nílus ajándéka”.
Történelem:
Egyiptom az egyik legrégebbi civilizációval büszkélkedhet. Körülbelül Kr. e. 3000 és 525 között Felső- és Alsó- Egyiptom királyságaiban több fáraó volt hatalmon, ezt az időszakot Ó-, Közép- és Újbirodalomként különböztetik meg a történészek. Ez időkből maradtak ránk a legszebb és leggazdagabb emlékek, amelyek miatt annyira vonzó számunkra ez az ország. Az ókori Egyiptom kincsei és tudománya már a régi görögöket is elbűvölte Kr. e. 332-ben Nagy Sándor makedón uralkodó új dinasztiát alapított. Kr. e. 30-ban Egyiptom a Római Birodalom részévé vált, melyet a keletrómai, később bizánci fővárosból, Konstantinápolyból igazgattak. 642-ben az arab hódítók rákényszeríttették az országra az arab nyelvet és az iszlámot, majd 1517-től az oszmán törökök ellenőrzése alá került a vidék. Ettől kezdve Egyiptom fokozatos gazdasági és kulturális hanyatlásnak indult. A 18. és 19. századfordulón egy rövid francia megszállást követően, a hatalom az oszmán alkirályhoz, Mohammed Alihoz került át. Terjeszkedő politikája következtében Egyiptom ez idő tájt nagy mértékben eladósodott Nagy-Britanniával szemben, így részben emiatt is vették át az angolok 1882-ben az ország és a Szuezi-csatorna felügyeletét. Egyiptom 1914-ben brit protektorátus lett, majd 1922-től formális függetlenséget kapott. A II. világháborúban Egyiptom nyugati felén, El-Alameinnél győzték le a német seregeket, majd tényleges függetlenségét az ország 1953-ban nyerte el. Nemzeti demokratikus forradalom keretében Mohamed Naguíb generális vette át a hatalmat, de 1954-ben Gamál Abdel Nasser ezredes megdöntötte uralmát. 1956-ban a Szuezi-csatornát nemzeti tulajdonná tették, melyet sikertelen brit, francia és izraeli invázió követett. 1961-ben szovjet pénzügyi és műszaki segítséggel megkezdték az asszuáni gát építését, mely ma is a gazdaság egyik alappilléreként szolgál. 1967-ben az Izraellel folytatott hatnapos háborúban Egyiptom elvesztette a Sínai-félszigetet, később a békekötés (Camp David, 1978.) eredményeképp a helyzet konszolidálódott. Ez a közeledés viszont az arab térségen belül izolálta az országot. Sadat meggyilkolását követően, Hoszni Mubarak lett az elnök, aki igyekezett továbbra is jó kapcsolatokat ápolni a Nyugattal, miközben komoly erőfeszítéseket tett Izraelben a palesztinok autonómiájáért. E törekvéseknek köszönhetően az arab országok többségével javult Egyiptom kapcsolata. Az ország ma gazdaságilag elsősorban az idegenforgalomra támaszkodik, melynek fejlődését a Vörös-tenger partjának természeti adottságai rendkívüli mértékben segítik.
Jazyk:
Arab, de szinte mindenhol beszélnek angolul vagy németül is.
Műemlékek:
Hurghada: Egyiptom egyik legszebb üdülőhelye a Vörös-tenger partján, a fővárostól körülbelül 500 km-re délkeletre fekszik. A kristálytiszta tengerpartot finomhomokkal borított hosszú strandok szegélyezik, sok helyen találhatóak korallzátonyok, amelyek víz alatti szépsége elkápráztatja a búvárkodás szerelmeseit. A tenger vizének hőmérséklete ritkán csökken 22 C° alá, így ideális feltételeket biztosít az üdülni vágyók számára. Az új hotelek, amelyek manapság a legattraktívabb helyeken találhatók, végig a parton a régvolt kis halászfalutól 10 km-re délre sorakoznak. Az eredeti központból turistapiac lett, tradicionális kézzel készített ajándéktárgyakhoz lehet itt hozzájutni. Hurghadából át lehet hajózni a környező kis szigetekre is. A legismertebb a Giftún-sziget, ahol a korallzátonyok megismételhetetlenül gyönyörű világa mindenkinek felejthetetlen élményt nyújt.
Luxor, Karnak: Egyiptom leglátogatottabb helyei közé tartoznak, legjelentősebb műemlékei: a Luxori templom, valamint Karnak templomvárosa, mely több mint 2000 évig épült. Egyetlen hely sem kelt Egyiptomban olyan meghökkentő és tartós benyomást, mint a falak, obeliszkek, oszlopok és szobrok itt található egyvelege. A legnagyobb templom oszlopcsarnokának területe mintegy 5 ezer négyzetméter, amit az ókori építészet egyik csodájának tartanak.
Asszuán: Az ókori Szüéné Felső-Egyiptomban, a kiszélesedő Nílus jobb partján fekszik. 1960-ban itt építették fel az Egyiptom életét jelentősen befolyásoló Nagy Gátat, amely elektromos energiát és a duzzasztás hatására az életet jelentő öntözővizet nyújtja az országnak. Asszuán külvárosában egy nílusi szigeten fekszik Philae temploma, amely jelentős idegenforgalmi értéket képvisel. Asszuán az egyik legszebb helyszíne a Nílus völgyének, gyakran nevezik „fekete Afrika kapujának”. A város bájához tartoznak a keskeny fehér vitorlások, egyben fontos közlekedési eszközök is, mivel Asszuánban egyetlen híd sincs,így csak ezekkel lehet a szigetek között közlekedni.
Királyok és Királynők Völgye: Luxortól nem messze a Nílus nyugati partján, a közeli hegygerincek árnyékában fekszik a közismert „halottak városa”. A királyi sírok a 18-20. dinasztia idejéből származnak. Közel 500 éven át temették sziklákba vájt sírokba a fáraókat, melyek közül legismertebb Tutankhamon síremléke. A fővölgy oldalában fekvő Hatsepszut királynő halotti temploma, valamint a közeli Memnon kolosszusok további jelentős műemlékek.
Vízum:
Magyar állampolgároknak a belépéskor még 6 hónapig érvényes útlevél és vízum szükséges, amelyet mindenki egyénileg beszerezhet az Egyiptomi Nagykövetségen vagy a repülőtéren érkezéskor, vagy a Kartago Tours közvetítésével. Utóbbi esetben is megérkezéskor, a repülőtéren kapják a vízumot (telepített vízum). Külföldi állampolgárok az Egyiptomi Nagykövetségen válthatják ki a vízumot.
Konzulátus:
Diplomáciai képviselet:
Egyiptomi Arab Köztársaság Nagykövetsége
1125 Budapest, Istenhegyi út 7/b.
Tel: (06/1) 225 2150
Fax: (06/1) 225 8596
Magyarország Nagykövetsége
29. Sari Mohamed Mazhar - Zamalek - Cairo
dr. Kveck Péter nagykövet
Tel.: (00 20 2) 735-6478
Fax: (00 20 2) 735-8648
Hálózati feszültség :
220 V. Szinte minden szállodában használható a magyar szabvány szerinti dugós csatlakozó, néhány esetben azonban adapter szükséges, amely a helyi üzletekben beszerezhető.
Rizikók:
Csapvíz nem fogyasztható. Lehetőleg kerüljék az utcán vásárolt zöldségek, gyümölcsök fogyasztását. Hasmenéses megbetegedés előfordulhat, ezért az érzékeny gyomrúaknak érdemes házipatikával felkészülniük. Sürgős orvosi ellátás igénye esetén forduljon a szálloda személyzetéhez.
