Bulgária

Vissza az üdülés kiválasztásához »

Főváros:

Szófia

Terület:

110 000 km2

Népesség:

8 000 000 fő

Időeltolódás:

Időzóna:

EET (UTC+2)

EEST (UTC+3)

Bulgáriában +1 óra az időeltolódás Magyarországhoz képest.

Bulgária adottságai sokfélék: rendelkezik tengerparttal és dús erdőkkel is, melyeknek köszönhetően kiváló az éghajlat. Hatalmas öröksége van, gyönyörű természet, érdekes történelem, sajátos kultúra, Fekete-tenger. Említést érdemel a Rilai kolostor, illetve a Rózsák völgye, hiszen, amint talán tudják, Bulgária számít Európa legnagyobb rózsa-termelő országának, innen veszik az értékes rózsákat a világ legnevesebb parfümgyártó cégei is. Mindezekért és sok minden másért utazik ide évente több ezer turista.

A legenda szerint , amikor Isten megteremtette a Fölodet, és benépesítette emberekkel, elosztotta a nemzetek közötti ajándékait. Az angoloknak tengert adott, az osztrákoknak erdőket, a spanyoloknak táncot, az olaszoknak zenéz, a franciáknak borokat. A bolgárok utolsónak érkeztek, mert sok munkájuk volt. Amikor Isten ezt meglátta így szólt: „Nem hagyhatom, hogy üres kézzel távozzatok, ezért nektek mindenből adok, amit a többiek már megkaptak adok egy kicsit”. Így lett hát Bulgária egy olyan ország, ahol van minden.

Bulgária joggal viseli a „kelet Mallorcája” nevet. Hatalmas öröksége van, gyönyörű természet, érdekes történelem, sajátos kultúra. A Fekete-tenger alacsony sótartalmáról ismert. Nyáron a víz hőfoka eléri akár a 28 °C fokot is. Több strandja is kiérdemelte az EU Kék zászlaját a partok tisztasága miatt. 387 km hosszú tengerpartján évente több új szálloda épül. Akár fél év alatt is felépülhet egy új szálloda, amely a legigényesebb utasok elvárásait is kielégíti. Bulgária sokat változott a húsz évvel ezelőtti állapotokhoz képest. A fejlődés minden lépésnél látható és érezhető.

7 tipp

* kirándulás a Rózsák völgyébe

* séta a hangulatos Neszebar utcáin

* egy est a „bolgár faluban“ – mezítlábas tánc a parázson

* Pomorie „fekete“ strandja gyógyhatású iszappal

* a várnai Delfinárium

* vidám nap egy vízi vidámparkban

* hajókirándulás a Ropotamo folyón

Történelem

A mai Bulgária területén jelentős korai kultúrák voltak. Kárpát-medencei kapcsolatai miatt említendő a Vinča–tordosi kultúra. A szkíták emlékezetét a görögök és művészi ötvöstárgyaik őrizték meg. Később a terület a Római, majd a Bizánci Birodalom része lett. A népvándorlás nem kerülte el Bulgáriát, a gótok és a hunok is megfordultak errefelé. És ami fontos: szlávok érkeztek, olyan nagy számban, hogy a továbbiakban ők lettek a népesség alapja.

Első bolgár állam 632-1018 A népvándorlás a hunok után is folytatódott. A török nyelvű onogur-bolgárok jöttek Aszparuh kán vezetésével, aki Attila leszármazottjának tudta magát. Elfoglalták Bizánctól a bolgár földeket. Államot szerveztek, amely néhány nemzedék alatt szláv nyelvű és keresztény lett. Ez az állam betagolódott a korabeli keresztény, feudális Európába. De az ismét megerősödő Bizánc széttörte.

Bizánci uralom 1018-1185 Bizánc katonai győzelme ellenére kénytelen volt elismerni a tőle független önálló bolgár egyház létét és továbbra is létezett bolgár arisztokrácia. Az 1100-as évek második felében gyors hanyatlás következett be a birodalomban. Ez végül elvezetett ahhoz, hogy magát Bizánc városát is elfoglalták a nyugati keresztesek 1204-ben. De még ez előtt Bulgária függetlenné vált Bizánctól Iván Aszen felkelése nyomán.

Második bolgár állam 1185-1396 Bulgária rövid időre ismét nagy és erős, kulturálisan is virágzó ország lett. De az összes szomszédjával folytatott állandó háború és a feudális anarchia felmorzsolta. Az Anatóliából érkező oszmán törökök fokozatosan elfoglalták, még az ősi ellenség, Bizánc végleges eleste előtt.

Török uralom 1396-1878 Úgy tűnik, a bolgárok nagyon negatívan emlékeznek meg erről a közel ötszáz évről. Pedig nagy sikerük, hogy ilyen hosszú elnyomás ellenére is megőrizték nyelvüket, vallásukat és kultúrájukat. Ebben igen nagy szerepük volt a kolostoroknak, köztük az Athosz-hegy (ma Görögországban különleges jogállású terület) kolostorainak.

Harmadik bolgár állam 1878-tól Az Oszmán Birodalom válsága sokáig tartott, de végül Bulgária függetlenségéhez vezetett. A függetlenség közvetlen oka egy török szempontból vesztes oroszok elleni háború volt.

A második világháború végéig nem szilárdultak meg Bulgária határai. A határviták sorozatos háborúkra vezettek a szomszédokkal és mindkét világháborúban a vesztes oldalra állította Bulgáriát. Így Bulgária északkeleti csücske egy ideig Romániához tartozott. A román királyok akkori nyaralója Balcsik városában található, a Fekete-tenger partján. A II. világháború után a szovjet tömbbe tartozott. Rendszerváltás a többi hasonló országgal egy időben, 1990-ben volt. Utána itt is gazdasági összeomlás jött. A kilábalás későn kezdődött és lassan halad, de mára Bulgária az Európai Unió és a NATO tagja.

Hagyomány

Nagyon érdekesek és egyediek a népviseleti ruhák és hangszerek. A legnépszerűbb kosztümök közé tartoznak a trák, a rodopei és Vidin környéki un. feketeruhák (csernodreskovci) és fehérruhák (belodreskovci). Rendkívül változatosak a különböző népszokások megrendezésekor hordott népviseleti ruhák. A legnépszerűbbek ezek közül a kuker és lazarka viselet, valamint a parázstáncoló nesztinár táncosok ruhái. Eredeti hangzásúak a hagyományos bolgár hangszerek, mint a kaba-duda, dzsura-duda, koboz, kétcsövű síp, furulya, dob, bolgár mandolin, kereplő és még egyéb ezekhez hasonló hangszer. A bolgár ünnepi népszokások szigorú naptári rend szerint zajlanak. Csak férfiak vehetnek részt a koleduvane népszokásban, a karácsonyi éneklésben. A szurvakane a legjellegzetesebb újévi hagyomány, amely az egész országban fennmaradt napjainkig is. A bolgár laduvane szintén újévi hagyomány, de csak lányok vehetnek részt benne és házasságkötésre vonatkozó csoportos jövendölésnek felel meg. Trifon Zarezan napján (február 14.) – amely a bortermelők, kocsmárosok és kertészek napja – metszik meg az első szőlőt. A hagyomány szerint csak férfiak vesznek részt ebben a népszokásban. A maskarás játékokat Szirni Zagovezni napján rendezik – maszkosok vesznek részt benne (bakkecskének, bikának, kosnak és egyéb félelmet keltő állatnak öltözött férfiak- bolgárul: kukeri a maszkok elnevezése). A résztvevők fiatal, nőtlen férfiak, akik kikészítetlen nyers kecske és juhbőrbe öltöznek ilyenkor. A derekukon kolompok sokaságával felszerelt maszkosok nagy látványosságot keltenek. A lóversenyzés (kusia) olyan népszokás, amelyet Tódor napján (a Nagyböjt időszakának első szombatján) rendeznek meg. A lazaruvane a mezőknek, legelőknek, erdőknek és a fiatal leányoknak (lazarki) szentelt népszokás, akik hagyományos tavaszi népviseletbe öltöznek ilyenkor. A lányok Lázár napján házról házra járnak, amelyet szombat délben kezdenek el és folytatják egészen másnap vasárnapig, amely a Virágvasárnapnak, más néven Vrabnicának felel meg. Március elsején ünneplik a tavasz kezdetét. Erre a napra készítik el a hagyományos martenicákat (piros-fehér színből sodort kettős gyapjú vagy pamut fonal), amelyeket kitűzve hordanak az emberek, abban a hiedelemben, hogy ez egészséget hoz nekik. Szent György napját, melyet május 6-án ünnepelnek, szintén tiszteletben tartják a bolgárok, a szentet a juhpásztorok és nyájak védőszentjének tartják. Ezen a napon a házakat és a gazdaságokat zöld koszorúkkal díszítik fel, kígyózik a horó körtánc, lengenek a hinták. A szabadban fogyasztják a hagyományos Szent György napi ünnepi ételt a kurbánt (az első újszülött bárányból főzött húsos, sűrű leves), a pogácsát és más hagyományos ételeket.

Konyha

Joghurt, sajt, bárány, hal és sok-sok zöldség: ez a bolgár konyha alapja. De mint tudjuk, minden a variáláson, az elkészítés módján, valamint a fűszerezésen múlik.

A levesek közül legjellegzetesebb a *csorba*, amely úgy készül, hogy például darabkákra vágott csirkehúst vegyes zöldséggel együtt sós vízben megfőznek, és joghurttal, tojással feleresztik. A joghurtot a bulgárok úgy használják, mint mi a tejfölt, ami az ételeknek kellemes savanykás, pikáns, friss ízt ad. A csorba is a joghurtnak köszönheti jellegzetes, finom ízét.

A húsételeket illetően sok a közös vonás a bolgár, a szerb, a görög és a török konyha között. A bolgár kebapcse roston sült kolbászkái ugyanolyan közeli rokonai a nevében is hasonló szerb csevapcsicsinek, mint a bolgár kjufte fűszeres, roston sült vagy zsírban pirított húspogácsái a török kaftának. A birkahúsból főtt krumplis-rizses-paradicsomos különféle muszakák és gyuvecsek valamennyi balkáni ország konyhájában megtalálhatók. A szomszédságon és a hasonló természeti környezeten kívül nyilván a hosszú török megszállásnak is része van ebben.

Külön említést érdemelnek a zöldségfélék és a saláták. Hozzánk is bolgár kertészek hozták el az első paradicsom- és paprikapalántákat, ők honosították meg a nyár legfinomabb zöldségeit nálunk. A mai bolgár konyhában különösen nagy szerep jut a paradicsom- és uborkasalátának, a joghurttal nyakon öntött hagymás vegyes salátának, a sültpaprika-salátának, a sült padlizsánból készülő padlizsánsalátának.

A török hatás az édességeken is érződik. A mézes-diós rétesszerű baklava éppúgy török eredetű, mint a sokféle mandulás, mogyorós, mézes sütemény. Viszont Bulgáriának, a rózsák országának finom illatú specialitása a trandafilovo szladko néven emlegetett rózsaszirup, mely úgy készül, hogy a friss rózsaszirmot vízben előfőzik, majd cukrot adnak hozzá, és sűrűre főzik. Az étkezés befejezése Bulgáriában is a feketekávé. Nem presszókávét isznak, mint az olaszok, hanem a hagyományos törökkávét.

Nemzeti ételek:

Bob chorba: Népszerű bolgár nemzeti étel, egyszerű elkészítésének köszönhetően a legnépszerűbb, és leggyakoribb étel, amely Bulgáriában a családok asztalára kerül. Gyakorlatilag bableves, neve is ezt jelenti. Babon kívül hagymát, paradicsomot, chubritzát (ez egy bolgár fűszer, borsfű), dodjent (fodormenta), és sárgarépát tartalmaz.

Shkembe chorba:Pacalleves, tejjel, fokhagymával, ecettel, és chilipaprikával. Tarator: A Tarator, azaz hideg leves Bulgárián kívül Albániában, és Macedóniában is népszerű. Összetevői: joghurt, uborka, dió, kapor, növényi olaj, és víz. Általában hidegen, sokszor jéggel szolgálják fel.

Drob sarma: Tradicionális bolgár, májból készített főétel, rízssel, és kalifkával. Kavarma: A kavarma az egyik legismertebb bolgár nemzeti étel. Húsból, zsírból, póréhagymából, és egyéb zöldségekből készítik. A receptek régiónként eltérnek, készítik disznó-, marha-, és csirkehúsból is.

Moussaka: A padlizsánalapú étel összetevői: vagdalt hús, szeletelt padlizsán, paradicsom, és burgonya. Fehérmártást tesznek rá, majd megsütik.

Mish-mash: Omlett, bolgár módra. A tojáshoz paradicsomot, paprikát, feta sajtot, növényi olajt, aprított petrezselymet, sót, és fűszerpaprikát adnak.

Popara: A poparát reggelire fogyasztják. Összetevői: kenyér, bolgár fehérsajt, és tej.

Sarmi: A sarmi a "mi" töltött káposztánk bolgár megfelelője. Bulgáriában összetekerve, szőlő, vagy káposztalevélben szolgálják fel. Tradicionális karácsonyi fogásnak számít.

Lyutika: Paprikából, paradicsomból, fokhagymából, és hagymából, növényi olajjal készítik. Gyakran petrezselymet is hozzáadnak. Léteznek különböző változatai, amelyekhez joghurtot, bolgár sajtot, tojást, és csirkehúst adnak.

Sopszka (Shopska) saláta: Ez a saláta Macedóniában, Szerbiában, és Csehországban is igen kedvelt. A rendkívül ízletes salátát paradicsomból, uborkából, hagymából, paprikából, és bolgár sajtból készítik. A zöldségeket kockára vágják, és megsózzák, ezután oliva-, vagy napraforgóolajt öntenek rá.

Baklava: A jól ismert Baklavát Bulgáriában is előszeretettel fogyasztják.

Cozonac: A Cozonac főleg húsvétkor kerül a bolgár családok asztalára. Édes kenyér, cukorral, tojással, tejjel, vajjal, mazsolával, és citromhéjjal.

Garash: Tradicionális bolgár csoki torta, neve a magyar nyelvből származik.

Nyelv

bolgár

Érdekességek

Szófia

Szófia Bulgária fővárosa, mely egyben az ország legnépesebb települése. Az ország nyugati részén, a Vitosa hegy lábánál található a tengerszint felett 500 méterrel. Szófia Európa egyik legrégebbi fővárosa, első lakosai i.e. VIII. században telepedtek le, nevét a Serdi nevű trák törzsről kapta. Később, a római uralom alatt is ezt a nevet viselte, mely korból való romok megtalálhatók a város központjában. Szófia jelképe és fő látványossága az Alekszandr Nyevszkij székesegyház, mely a Bolgár Ortodox Egyház legnagyobb temploma. A belvárosban járva érdemes megtekinteni az 1907-ben nyílt Ivan Vazov Nemzeti Színházat. A Szent György templom különlegessége, hogy a Sheraton Balkan Hotel belső udvarán található. Ez a templom a IV. századból származó késő római kori kegyhely. A Banya Basi Dzsámi a török időkből származik a XVI. századból. A Bulevard Vitosa a főváros sétáló utcája, mely egyenesen a Kultúrpalota felé vezet, mely 1981-ben nyílt meg és Dél-Kelet Európa legnagyobb ilyen komplexuma. Érdemes még megtekinteni a kilenc kupolás Bujuk Dzsámit, mely ma a Régészeti Múzeumnak ad otthont, továbbá a Köztársasági Elnök palotáját, valamint a Parlament épületét és a Néprajzi Múzeumot.

Burgasz

Burgasz Bulgária negyedik legnagyobb városa, egyben az ország fontos ipari és kereskedelmi központja, mely a kikötőből adódik, ami az ország legnagyobb és legfontosabb kikötője. A várost az ókori görögök alapították elsősorban katonai támaszpont céljából. Ma a második legnagyobb fekete-tengeri üdülőhely az országban, ennek ellenére a turisták nem célpontként, sokkal inkább kiindulási pontként érkeznek a városba, hogy azután innen induljanak tovább a népszerűbb nyaralóhelyekre, Napospartra, Neszebarba vagy bármelyik más üdülővárosba. Nemzetközi repülőtere van, talán ebből adódik a hatalmas átmenő forgalom. Amennyiben csak átutazóban járunk Burgaszban, akkor is érdemes megtekinteni a katedrálist, templomait és az operaházat. Különleges nevezetessége a tengeri kert. Minden évben augusztusban megnövekszik a város forgalma, hiszen Burgasz ad otthont az évente megtartandó Nemzetközi Folklór Fesztivál rendezvénynek, mely 1965 óta világhírnévre tett szert. A résztvevők ilyenkor népviseletbe öltöznek és bemutatják népi hagyományaikat. A város érdekessége még az igen erősen látogatott Burgaszi termálfürdő, mely a legrégebbi gyógyfürdő az országban, már i.e. IV. században is ismert volt. A termálfürdő Burgasztól északra húsz kilométerre található, érdemes legalább egy napos programként meglátogatni a több évezredes gyógyüdülőt.

Kulturális világörökségek

Rila koslostor A Rilai kolostor Bulgária legnépszerűbb látványossága, továbbá a Bolgár Ortodox Egyház legszentebb kegyhelye. A kolostor Szófiától délre, a Rila-hegységben helyezkedik el 1147 méter magasan, nevét Rilai Szent Jánosról kapta, aki a bolgárok védőszentje és ezekben a hegyekben vonult remeteségbe, majd a X. században az ő követői alapították a kolostort, melyet körülvevő erdők jelenleg a Rilai Nemzeti Parkhoz tartoznak. A hely a török időkben lett valóságos kulturális központ. Rilai Szent János Szófia környékén született, 25 évesen vonult remeteségbe, azután csodás gyógyításokat vitt véghez.

Boyana templom A Szófia külvárosában található középkori ortodox templomkomplexum 1979 óta világörökség. A templom a középkori művészet egyik legjobban fennmaradt, és legteljesebb alkotásának számít. Három épületből áll, és három fázisban épült. Legkorábbi részei a 10. század végéről származnak, majd a 13. század, és a 19. század közepén is hozzáépítettek. A középső templomban található 1259-es freskók, melyek 240 emberalakot ábrázolnak, a középkori festészet egyik legjobb példái. A freskókat 1912 és 1915 között restaurálták, és megtisztították, majd 1939 és 1944 között is. 1977 és 2000 között a templom zárva volt, amikor ismét restaurálták, és konzerválták műemlékeit.

Kazanlaki trák sírkamra Az 1944-ben, Kazanlak városa közelében felfedezett síremlék 1979 óta világörökségi kincs. Egy trák nekropolisz részének számít, azon belül, méreténél fogva, valószínűleg egy gazdagabb trák család temetkezési helye lehetett. Kr. e. 4. század környékéről származhat. A sírkamra falán lévő korabeli freskók a hellenisztikus civilizáció legjobban megmaradt mesterművei Bulgária-szerte. Az eredeti sírkamra nem, csak a pontos másolata tekinthető meg.

Ivanovói sziklatemplomok Az Ivanovo mellett, Ruszétől 20 km-re elhelyezkedő, sziklába vájt, ortodox templomok, kápolnák, és kolostorok 1979 óta képezik a világörökség részeit. Különösen értékesek középkori freskói. Az 1220-as évektől az 1700-as évekig laktak itt szerzetesek, akik a mészkőben kamrákat alakítottak ki, és a cellákat később folyosókkal kötötték össze. A komplexum 1980 és 2002 között zárva volt, 2002-re a freskókat konzerválták.

Madarai lovas A Madara falu melletti szikrarelief a kora középkorból származik, és 1979 óta a Világörökség része. A 100 m magas szilafalon található, 23 méter magasan létrehozott dombormű egy vágtató lovast, egy oroszlánt, egy kutyát, és egy sast ábrázol. Fontosságára, és elismertségére jellemző, hogy a bolgárok arra szavaztak, hogy a madarai lovas legyen rajta a leendő Euro-érméjükön.

Neszebar óvárosa Neszebar (ill. Nesebar vagy Nessebur) egy félszigeten fekvő festői városka, amely közvetlenül a Napospart mellett található. A szárazfölddel egy hosszú, és keskeny "híd" köti össze, amely 9000 éves, és nem tudni róla, hogy ez természeti képződmény, vagy emberi kéz alkotta. A 10 ezer lakosú város szépségére jellemző, hogy óvárosa 1983 óta az UNESCO Világörökség része. Továbbá az is jól érzékelteti a látványt, hogy gyakran nevezik "Bulgária Dubrovnikának", illetve a Fekete-tenger gyöngyszemének is. Igen népszerű hely, szinte mindenki felkeresi aki a bolgár tengerpartra látogat: hangulatos, sikátorszerű utcáin így a nyári hónapokban szinte mozdulni sem lehet a turistáktól.

Sveshtari trák sírkamra A sírkamra 2,5 km-re található Svehstari városától. A Kr. e. 3. századból származó síremléket 1982-ben fedezték fel, és 1985-ben nyilvánították a világörökség részének. Építészeti díszei egyedinek számítanak.

Természeti világörökségek

Pirin Nemzeti Park A 274 km2 területű nemzeti park 1983 óta a világörökség része. 1962. november 8.-án alapították, azzal a céllal, hogy megóvják a magas hegyeken lévő erdőket. A nemzeti parkot a Pirin-hegység képezi, és annak legmagasabb csúcsa, a 2914 m-es Vihren, amelyet könnyen meg lehet mászni, és a csúcs meghódításának jutalma a gyönyörű kilátás lesz. De a Vihrentől nem sokkal marad el a 2908 m magas Kutero I, és a 2906 m magas Kutero II, és további több, mint 40 csúcs magasabb 2500 m-nél. A Vihrenhez legközelebb lévő település a 15 km-re lévő Banszko. A nemzeti parkban 176, kristálytiszta vízű tó található. Gazdag flórája Bulgária egyik legváltozatosabb növényvilágával rendelkező területévé teszi. Mintegy 1300 növényfaj él itt, közülük 28 a világon csak itt található meg. Faunáját tekintve: 2090 állatfajából 300 ritka, és 15 veszélyeztetett. 160 madár-, 12 denevér-, és 6 halfajnak is a Pirin Nemzeti Park az élőhelye.

Srebarna bioszféra rezervátum A rezervátum 2 km-re az azonos nevű falutól, 18 km-re Silistrától, és 2 km-re a Dunától található, 1983 óta az UNESCO világörökségi listáján van. Az édesvizű, 1-3 m mély tó (Srebarna tó) környéke 100 madárfaj fészekrakó helye, melyek közül sok ritka, és veszélyeztetett. Telente további 80 féle költöző madár keres itt menedéket. 139 féle növényfajnak is az élőhelye a rezervátum, amelyek közül 11-et a kihalás fenyeget.

Éghajlat

Bulgária kontinentális éghajlatú, hosszú, forró, száraz nyarak és - a hegyvidéken - keserűen hideg telek váltják egymást. Júliusban és augusztusban is nyomasztóan forró az élet a nagyvárosokban. A hegyi utakat lezárják a leghidegebb hónapokban.

Indikatív árak

korsó sör: 1,5-2 leva

2dl üdítő: 0,8-1 leva

fagyi: 0,6- 1,5 leva

kávé: 0,5-0,8 leva

2l szénsavas üdítő: 1,6-2 leva

1,5l ásványvíz: 0,8-1,2 leva

1 kg gyümölcs: 1-2 leva

1l tej: 1 leva

1kg kenyér: 0,8-1 leva

2 fogásos vacsora egy átlagos étteremben 12-15 leva

Vízum

Magyar állampolgároknak nem szükséges.

Úti okmányok

Bulgária 2007. január 1-je óta az Európai Unió tagja, így magyar állampolgárok esetében érvényes magyar személyi igazolvánnyal is beléphetünk az ország területére. Szerbián való áthaladás esetén az új típusú személyi igazolvány vagy útlevél szükség.